A lehetséges értékek a tulajdonságokban

Egészek és valós számok

Egyes paraméterek értékei lehetnek egészek, mások általános számok, amelybe az egészeken felül még a valós számok is beleférnek. Mindenképpen tízes számrendszerben kell megadni a számokat.

Egész szám kizárólag a tízes számrendszerből ismert számjegyek sorozata lehet. Valós számoknál ezt még egy tizedespont (.) után újabb számjegyek követhetik a tizedes rész megadásaként. Mind az egészek, mind az általános számok kezdődhetnek még egy előjellel (+ vagy -).

Előfordulhat, hogy azok a tulajdonságok, amelyeknek értéke szám lehet, egy adott intervallumra korlátozottak, gyakran nem lehetnek negatívak. Ilyenkor az intervallumon kívüli érték értelmezése böngészőtől függ.

Hosszmértékek

A hosszmértékek (length) vízszintes illetve függőleges távolságok megadására szolgáló tulajdonságokban használatosak.

Formájukat tekintve egy számmal kezdődnek, majd közvetlenül ezután következik egy mértékegység azonosítója. A 0 érték után a mértékegység megadása nem kötelező, minden más érték esetén igen.

Egyes tulajdonságok megengedik negatív hosszmérték megadását, mások nem.

Kétféle hosszmérték létezik: relatív és abszolút. Relatív hosszmértékek egy másik tulajdonság hosszához relatívak. Ezek a következő mértékegységek használatát jelentik:

Az 1 em mértéke egyenlő az adott elem font-size tulajdonságára kiszámított értékkel. Amennyiben ezt a tulajdonságot adjuk meg vele, akkor annak az elemnek az azonos tulajdonságából származó értéket jelenti, amelynek ez az adott elem a közvetlen leszármazottja. A tipográfiában egyébként mind a függőleges, mind a vízszintes hosszméreteknek az alapegysége az 1 em.

Az 1 ex a kis x magasságát jelenti, még akkor is, ha az adott karakterkészlet nem tartalmazza ezt a betűt.

A leszármazott elemek a relatív hosszmértékekkel megadott értékek helyett az adott tulajdonságra kiszámított tényleges méretet öröklik értékként. Így az örökölt tulajdonsághoz megadott újabb relatív értékek az így számított értékekhez lesznek relatívak.

Az abszolút hosszértékek ezzel szemben akkor használhatók, ha a megjelenítő eszköz fizikai méretei pontosan ismertek a megjelenítő számára. Ezek a következő mértékegységekkel adhatók meg:

Amennyiben a megadott hosszérték nem alkalmazható, a böngésző a legközelebbi alkalmazható értéket fogja helyette alkalmazni.

Százalékok

A százalékok (percentage) relatív hosszmértékként használhatók a legtöbb függőleges vagy vízszintes távolságot leíró tulajdonságban. Formájára nézve egy esetleges előjel után egy számból, és az azt követő %-jelből áll.

A százalékok minden esetben relatív értékként kerülnek kezelésre. Az egyes tulajdonságok leírásánál megtalálható, hogy a megadott százalékérték mihez relatív értéknek számít.

URL+URN=URI

Az URL (Uniform Resource Locator) és az URN (Uniform Resource Name) együttesen alkotja az URI-t (Uniform Resource Identifier).

Az URI megadására egy függvényszerű lehetőséget kínál a CSS nyelv azoknál a tulajdonságoknál, amelyek értékként felvehetnek egy címet. A függvény, amelynek a belsejébe kell írni az URI-t, az url( .. ). A zárójelek közé kell írni a címet.

Például ha a weboldalnak egy külön állományban tárolt kép adja a hátterét, azt meg lehet adni a következőképpen:

BODY { background: url("http://www.bg.com/pinkfish.gif")}

A példában látható idézőjelek elhagyhatók, mivel a zárójelek enélkül is jelzik a cím kezdetét és végét. Az idézőjelek helyett használható egyszeres idézőjel (aposztróf) is, de a kezdő és a záró idézőjelnek meg kell egyeznie.

Ha esetleg a címben ',", vessző vagy zárójel szerepel, akkor azt egy fordított perjellel (\) kell megvédeni a hibás értelmezéstől: \(, \), \, stb.

Amennyiben relatív URI szerepel, akkor az adott stíluslap helyéhez képest relatívnak számít a cím.

Számlálók

A számlálók mindegyikét egy-egy azonosító határozza meg. Megadásuk a counter( ... ) függvényen belül lehetséges. A függvény második paramétere lehet még egy érték, amely a számláló megjelenítésére használt stílust adhatja meg. Ha ez nem szerepel, akkor értéke decimal lesz.

A számlálókról bővebben lásd a counter-increment és a counter-reset tulajdonságokat.

Egy másik, beágyazott számlálóra való hivatkozás esetén az azonosító után még megadható egy sztring is. A paramétereket egymástól mindig vessző választja el.

Számlálók egyedül a content tulajdonságban alkalmazhatók.

Példaként a számlálókra így lehetne megadni a H1 elemenként újrakezdődő bekezdésszámozást:

P {counter-increment: par-num}
H1 {counter-reset: par-num} P:before {content: counter{par-num, upper-roman} ". "}

Színek

Színek megadhatók kulcsszóval vagy RGB-színkóddal.

A következő kulcsszavak használhatók a színek megadására: aqua, black, blue, fuchsia, gray, green, lime, maroon, navy, olive, purple, red, silver, teal, white és yellow.

Az RGB-színmegadás is többféleképpen lehetséges:

A legszemléletesebb a fentiek közül talán a legutolsó, ahol az intenzitás mértéke százalékban adott.

Szögek

Számértékek, amelyeket valamilyen szögmértékegység követ a következőek közül:

Időadatok

Az időadatok általában a weboldalt felolvasva megjelenítő programoknak hasznosak. Valójában számok, a ms (ezredmásodperc), vagy s (másodperc) mértékegységgel ellátva.

Sztringek, vagy másnéven karakterláncok

Dupla vagy egyszeres idézőjelek közé írt karaktersorozatok, amelyekben nem szerepelhet a határolójel – legfeljebb a fordított perjellel: \" illetve \'.

Amennyiben a karaktersorozatba újsort akarunk tenni, azt legegyszerűbben az újsor karakter kódjának tizenhatos számrendszerben, egy fordított perjel után megadásával tehetjük meg: \A.

Amennyiben csak több sorba akarjuk írni a sztringet, akkor a sort a fordított perjellel (blackslash) kell lezárni:

A [TITLE="a not s\
o very long title"] {/* ... *}
A [TITLE="a not so very long title"] {/* .. */}