A táblázat létrehozása egy TABLE elemmel történik. Minden, amit a táblázat részévé kívánunk tenni, ebben helyezendő el. Paraméterein és tulajdonságain keresztül lehet a teljes táblázat megjelenésére, és adataira vonatkozó információkat beállítani.
A summary paraméterén
keresztül egy hosszabb leírás is adható, amelyet azonban a vizuális böngészők
nem szoktak megjeleníteni.
Amennyiben szeretnénk a táblázathoz címet is rendelni, akkor rögtön a TABLE elem első gyermekeként kell szerepeltetni az ezt lehetővé tevő CAPTION elemet. Hogy a cím pontosan hova kerüljön, az az elem tulajdonságaival adható meg (lásd: táblázat formázása).
Ezután következhet az oszlopcsoportok definiálása, amelyről a következő szakaszban ejtünk szót. Ezután megadhatók a sorok csoportjai is, amelyek el is hagyhatók, bár ezt a szabvány szerint úgy kell a böngészőnek tekintenie, mintha egyetlen TBODY elemet adtunk volna meg.
Akár megadunk sorok csoportját leíró elemet, és azon belül, akár nem adunk meg, mindenképpen ugyanaz következik: Meg kell adni egymás után felsorolva a táblázat – vagy a szóban forgó sorcsoport – sorait felülről lefelé haladva.
Ahogy az a fentiekből már kiderült, a táblázatot sorról-sorra kell megadni, fentről lefelé haladva. Minden egyes sor egy-egy TR elembe kerül. Az egy sorra vonatkozó tulajdonságok tehát ennek az elemnek a paramétereivel és tulajdonságíival adhatók meg.
A soron belül kell elhelyezni azokat a cellákat, amelyek az adott sorban találhatók. Ezek sorrendje általában balról jobbra haladva az első cellától az utolsóig tart, de ez megfordítható, ha ellenkező írásirányúra állítjuk a táblázatot (csak egész táblázatot lehet).
A soron belül kell tehát megadni a cellákat egymás után. Mindig csak azokat a cellákat kell megadni, amelyek az adott sorban kezdődnek. Az előző sorokból átlógó cellák oldalra tolják azokat a cellákat, amelyek az általuk elfoglalt helyre esnének.
Cella kétféle lehet:
Mindkét cellafajta hasonlóan paraméterezhető és formázható. A különbség közöttük az alapértelmezett formázási tulajdonságaikban van: a fejléc cella félkövér, vízszintesen középre igazított szöveget tartalmaz.
Lehetséges az is, hogy valamely cella üresen marad. Ilyenkor elképzelhető, hogy semmi nem jelenik meg, de az is elképzelhető, hogy megjelenik az üres cella kerete. A stíluslap segítségével ez befolyásolható, a formázásnál majd visszatérünk a kérdésre.
Ahogy már említettük, előfordulhat, hogy valamelyik cella nem csupán egy
cellahelyet foglal el, hanem valamelyik szomszédos oszlopba vagy sorba is átlóg.
A két cella-elem rendelkezik a
rowspan és a
colspan paraméterekkel,
amelyek alapértelmezett 1 értéke helyett egy nagyobb egész számot megadva
beállítható hogy hány következő sorba illetve oszlopba kerüljön – az
eredeti helyét is beleértve – a cella.
Ebből azonban probléma is származhat, mert néha kissé nehéz kiszámolni, hogy a következőkben definiált cellák pontosan hol fognak megjelenni. Alapvető szabály, hogy a máshova átnyúlt cella egyel jobbra tolja a sort attól a cellától kezdve, amelynek a helyét elfoglalta. A probléma azonban továbbra is fennálhat, ha két cella szeretné egyszerre elfoglalni ugyanazt a cellahelyet. Ekkor általában az először definiált cella nyer, és a másik cella jobbra tolódik egészen addig a pontig, ahol már gond nélkül megjeleníthető. Éppenezért ha több soros illetve oszlopos cellákat akarunk alkalmazni, akkor jól gondoljuk meg, hogy mit csinálunk. Tanácsos lehet ilyenkor minden új cella felvétele után megnézni, hogy mi az eredmény.
Mindennek szemléltetésére majd a következő szakaszban szerepel egy példa, amelyen lehet látni, hogy mi hova kerül.