Angolul a különböző számítógépes nyelvekben elterjedten használják a white space kifejezést. Ez magyarra elég nehezen fordítható ilyen elegáns kifejezéssé. Jelentése a következő: azon karakterek, amelyek funkciójukat tekintve a szóköz karakterrel egyenértékűek. A következőkben a HTML nyelv ezen karaktereit vesszük sorra.
Szóköznek számítanak a megjelenés szempontjából a HTML dokumentumon belül a következők:
0020)
0009)
000C)
<!-- és --> szimbólumok közötti
bármilyen szöveg
Mindezek bármilyen számú, és egymással is kombinálható előfordulása esetén a böngészőnek azt egyetlen szóköznek kell tekintenie, és azt kell megjelentetnie, amit az adott helyen a szóköz hatására meg kell jelentetni – általában egy szóköz, vagy semmi.
Mindezek nem érvényesek a PRE elemen belül, ahol minden karakternek meg kell jelennie változatlan formában.
Általános szabály, hogy ha a szöveg egy részét egy sorbeli elemben akarjuk szerepeltetni valamilyen ok miatt, akkor annak nyitótagja elé és zárótagja után helyezzük el azt a szóközt, amelyet az elem tartalmát képező szöveg előtt illetve után szeretnénk látni:
Ha a fenti példában a szóközt az EM elemen belül helyeznénk el, akkor elképzelhető, hogy azt a böngésző lenyeli, és így az előtte és utána levő szóval egybeírja a kiemelt szót.
Vannak olyan nyelvek, amelyek írásakor használnak alsó és felső indexeket is. Ezenfelül egyszerűbb tudományos szövegekben is jól jön a lehetőség, hogy indexeket használjunk.
Alsó index a SUB elemmel adható meg, míg felső index a SUP elemmel. Íme mindkettőre néhány példa:
Ezek így jelennek meg: H2O, E = mc2, Mlle Dupont.
Mint a példákon is látható, az indexek kisebb betűvel jelennek meg az alap betűméretnél.
Programrészletek beszúrásakor szokott felmerülni az igény, hogy a böngésző pontosan annyi szóközt, újsor-jelet helyezzen el, amennyit a HTML-kódban talál. Erre alkalmas a PRE elem. Általában fix szélességű betűvel jelenik meg, és csak ott kezdődik új sor, ahol az elem tartalmában az új sor karakter előfordul. A szóközöket sem vonja össze, hanem annyi szóköz jelenik meg, ahány az elemben az adott helyen előfordul.
Egyes dokumentumfajtáknál fontos, hogy az is kideríthető legyen, hogy egy adott időpont előtt mi volt a tartalma, azaz mikor milyen változtatások történtek a dokumentumon.
Erre alkalmas két elem: a DEL, amely a törölt szövegrész jelölésére alkalmas; és a INS, amely az újonnan beszúrt rész jelölésére alkalmas. Furcsasága a két elemnek, hogy sem blokk-szintű sem sor-szintű elemnek nem tekinthető, mivel a tartalmától függően bármelyikként viselkedhet.
Tulajdonképpen úgy tekinthető, mintha zárójelet rakna a tartalma köré, amelyet a stíluslap segítségével akár megjegyzéssé is tehetünk, vagy más jelzést alkalmazhatunk.
Például megoldhatjuk segítségükkel, hogy egy jogszabálynak egy meghatározott
napon érvényes állapotát lássuk, ha az ez után beszúrt és az ez előtt törölt
elemeket egyszerűen nem engedjük megjelenni a
display: none
megadásával. Ezt scripttel kombinálva, akár dinamikussá is tehetjük a
szöveget, lehetővé téve az olvasónak a dátum megváltoztatását.