A HTML nyelv felépítése

A hiperszöveg (hypertext) egy olyan szöveges dokumentum, amely aktív elemeket is tartalmaz. Ilyen aktív elem lehet egy kép (akár mozgó kép is), hang, adatűrlap, vagy hivatkozás egy másik dokumentumra, amelyen keresztül az bármikor elérhető és letölthető.

A HTML nyelv a weboldal szerkezetét leíró nyelv, amely tehát nem a formáját, hanem a logikai szerkezetét adja meg a dokumentumnak. Innen származik a nyelv neve is, amely a Hypertext Markup Language (hiperszöveg leíró nyelv) rövidítése.

A HTML eszközöket biztosít

online publikációhoz címsorokkal, szöveggel, táblázatokkal, listákkal, képekkel stb.
egyetlen kattintással információ elérhetővé tételére hivatkozásokon keresztül
adatlekérdező űrlapok készítésére, amelyen keresztül információt lehet máshova elküldeni.
alkalmazásoknak a dokumentumba való közvetlen beillesztésére

A nyelv a dokumentum szerkezetének leírásához HTML elemeket használ. Ezek a HTML elemek három részből állnak:

Nyitótag: Egy < jellel kezdődő, és egy > jellel végződő karaktersorozat, amely a következőket tartalmazza:
- Először a HTML elem nevét
- Az elem neve után, egymástól szóközzel elválasztva felsorolhatók az elem paraméterei, amelynek alakja mindig egyforma: a paraméter neve, majd egy = után (esetleg idézőjelben) a paraméter értéke. Előfordul azonban néhány kivétel is, amikor a paraméterhez nem tartozik érték: ilyenkor csak a paraméter neve szerepel, és más nem.
A nyitótag után következik az elem tartalma. Ez nem más, mint az a dokumentumrész, amire az adott elem érvényes. Előfordulnak olyan elemek, amelyekben ennek a résznek nincs értelme (például kép megadása esetén). Ilyenkor ez a rész is, és a következő is elmarad.
Zárótag: < és > között az elem neve egy azt megelőző / jellel. Mint látható, a nyitótaghoz hasonló, azonban itt nem szerepelhetnek paraméterek, csak az elem neve, az előtt viszont egy per-jelet kell szerepeltetni.

A szöveg tagolása tetszőleges, azonban ha egy HTML elemnél a zárótag kötelező, akkor ki kell írni, ha viszont tiltott a használata, akkor ne használjuk. Nyilván ez utóbbi esetben az elemnek nincs tartalmi része sem, csak nyitótagja. Az elem nevét, illetve a paramétereket akár kisbetűvel, akár nagybetűvel, akár vegyesen írhatjuk, nincs jelentősége a jelentés szempontjából.

A fentiektől kicsit eltérő alakú a böngésző által figyelmen kívül hagyandó szöveg, azaz a megjegyzés jelzési módja. Ez a  szimbólum zárja a megjegyzést.

A paraméterek értéke többféle lehet attól függően, hogy éppen mit jelent az értéke. Lehet egy internetcím, ekkor az erre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Lehet szöveg, ekkor a lényeg az, hogy idézőjelek közötti szövegben idézőjel, aposztrófok közti szövegben aposztróf megadása lehetetlen, mert az a szöveg, vagyis a paraméter értékének végét jelentené. Vannak ezenfelül még hosszúságadatok is.

A weboldal általános struktúrája

A következőkben a legtömörebb lehetséges weboldalak egyikén, mint példán fogjuk megnézni, hogy milyen is a weboldal általános szerkezete.

Először a szabvány szerint egy verzió jelölő információt kell megadni egy rendhagyó elemben:

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd">

A fenti példát bővebb magyarázatnak kellene kísérnie, de most legyen elég annyi, hogy a HTML 4 szabványra utal, vagyis arra, hogy az adott dokumentum e szerint a szabvány szerint készült.

Az újonnan megismert elemek teljes ismertetése az említésekor elhelyezett hivatkozásokkal érhető el magyarul. Ennél valamivel bővebb ismertetés a tartalomjegyzék alatt megtalálható angol nyelvű (pdf formátumban elérhető) szabványban olvasható.

Általános tapasztalat, hogy a böngészők akkor is képesek a weboldal értelmezésére, ha ez a sor nem szerepel az elején, azonban elképzelhető, hogy a későbbiekben olyan böngésző is megjelenik, amelynél már lesz jelentősége annak, hogy ez a sor szerepel-e vagy sem.

Ezután következik egy elem, amelynek neve HTML, amely magában foglalja az egész weboldalt. Ennek az elemnek egymás után két további elem a tartalma:

Először a HEAD elem szerepel. Ennek tartalma a böngészőnek szól. Olyan információk szerepelnek itt, amelyek a böngésző működését befolyásolják. Itt kell megadni többek között a dokumentum címét, amelyet a böngésző címsorában szeretnénk látni. De itt lehet megadni a későbbiekben megismerendő stíluslapot tartalmazó állomány nevét is. Ezt a részt nevezzük a dokumentum fejlécének.
Most ezek közül egyenlőre csak a dokumentum címével foglalkozunk, ennek megadása ugyanis kötelező. Megadása a TITLE elem tartalmaként lehetséges.
A második elem kétféle lehet, de most csak a tipikusabb változattal foglalkozunk, a másik majd a keretek tárgyalása során kerül szóba. A dokumentum megjelenítendő törzsét tartalmazza a BODY elem. Minden, amit a weboldalon látni akarunk, ennek az elemnek a belsejében helyezendő el. Ezt a részét nevezhetjük éppezért a dokumentum tartalmának, vagy törzsének.

Példaként nézzük meg az egyik legrövidebb weboldal szövegét:

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd">
<HTML>
  <HEAD>
    <TITLE>Példa</TITLE>
  </HEAD>
  <BODY>
A weblap tartalma.
  </BODY>
</HTML>

Eddig tehát a következő HTML-elemeket ismertük meg:

HTML: a dokumentumot magába foglaló elem.
HEAD: a weboldal fejléce, a böngészőnek szóló információk helye.
TITLE: a weboldal címét adja meg.
BODY: a weboldal tartalmát tartalmazza.

Következő: A weboldal logikai felépítése

Vissza: Elektronikus publikáció