Manapság egyre fontosabb szerepet játszik az információszerzésben az internet, és annak legelterjedtebb szolgáltatása a WWW, vagyis World Wide Web. Ez az angol kifejezés magyarra értelmesen nem fordítható le. Valójában itt egy olyan típusú adatszolgáltatásról van szó, ahol szöveges dokumentumokat olvashatunk, amelyek azonban a szöveges információ mellett egyre többféle egyéb formátumú anyagot is magukban foglalhatnak.
Ilyen egyéb formátum lehet a kép, hanganyag, mozgókép, vagy valamilyen program, amelyen keresztül például egy adatbázishoz lehet hozzáférni, vagy valamilyen árut lehet rendelni. További ilyen bővítési lehetőség még az is, hogy a dokumentumokban más dokumentumokra is hivatkozhatunk. Ezek a hivatkozások lehetővé teszik, hogy a hivatkozott dokumentumot azonnal le is töltsük az internetről, és elolvassuk, vagy megnézzük, meghallgassuk stb.
Az ilyen dokumentumokat szaknyelven hipertextnek nevezzük, ami azt jelenti, hogy a szövegen (text) kívül egyéb objektumok is találhatók benne.
Az internet terjedésével előbb-utóbb eljutunk talán oda, hogy nem lesz szükség évente több millió kötetnyi tankönyv előállítására, hanem az interneten, ehhez hasonló, elektronikus tankönyvek készülnek majd minden tantárgyból, és a diákok ezeket használhatják majd a tanulásban. Nagy előnye a hipertext szövegeknek a hagyományos tankönyvekkel szemben, hogy könnyebben módosítható a tartalmuk, és a mozgó képekkel, hanganyagokkal további szemléltetésre is lehetőséget kínálnak. Hátrányuk is van persze, hiszen a használatukhoz elengedhetetlenül szükségük van a diákoknak internet-elérési lehetőségre és számítógépre.
Éppen ezek gyors népszerűvé válása teszi szükségessé, hogy az emberek már az iskolából kikerülve is ismerjék az ilyen dokumentumok előállításának módját, ezért a tankönyv e fejezetében erről lesz szó.
Egy hipertext dokumentum egy vagy több állományból áll, amelyek speciális formában tárolják azokat az információkat, amelyeket a dokumentummal készítője tudatni szeretne.
A dokumentum állományait egy speciális program dolgozza fel, amely értelmezi azt, és meghatározott szabályok szerint megjeleníti a dokumentumot. A programot nevezzük böngészőnek, mivel az interneten való böngészést teszi lehetővé; míg az általa megjelenített hipertext dokumentumot nevezzük web-oldalnak.
A hipertext-állományok tehát olyan utasításokat tartalmaznak, amelyek megmondják a böngésző programoknak, hogy pontosan hogyan is néz ki a dokumentum, és a program ez alapján végzi annak megjelenítését. Ezek az utasítások valójában nem a kinézetét, hanem a szerkezetét írják le a web-oldalnak. Vagyis az a nyelv, amelyet erre a célra használnak, egy szerkezet-leíró nyelv, angol szakkifejezéssel Markup Language, vagyis leíró nyelv. Innen származik a nyelv elnevezése: HTML = Hypertext Markup Language, vagyis hipertext leíró nyelv.
A HTML-állományok valójában szöveges állományok, amelyek egyszerű szövegszerkesztővel is elkészíthetőek, ha az ember ismeri a nyelv szabályait. Vannak azonban olyan programok, amelyek segítenek a weboldalak elkészítésében. Ezeknek két fajtájuk van: weblap-készítők, és HTML-szerkesztők.
A weblap-készítők használatára sajnos manapság nagyon sok példát lehet látni az interneten. Rengeteg weboldalon látszik, hogy készítője nem ismeri a HTML nyelvet, csak egy weblap-készítővel készített valamit, mintha egy WYSIWYG szövegszerkesztővel dolgozna, a saját gépén kipróbálta, ott működött, hát feltette az internetre. Az ilyen oldalak általában csak bizonyos böngésző programokkal jeleníthetők meg rendesen (azzal, amelyiket az oldal készítője kipróbált, illetve amelyik szokásaihoz a weblap-készítőt igazították).
Ezek a programok általában a hivatalos HTML szabvánnyal nem igazán törődnek, és ritkán adnak erőforrást kímélő eredményt. Éppen ezért sokkal célszerűbb a HTML dokumentumokat inkább a forráskód szerkesztésével készíteni. Ehhez ismerni kell persze a HTML szabványt, amely definiálja a HTML nyelvet, és azt is, hogy a böngészőknek mit hogyan kell(ene) megjeleníteniük. Sajnos kevés olyan böngésző program van, amely a HTML szabvány előírásainak teljesen megfelel.
Természetesen a HTML dokumentum szerkesztéséhez van lehetőség HTML-szerkesztő program használatára is. Ezek a programok a HTML-kód, másnéven forráskód szerkesztését teszik lehetővé. A különböző nyelvi elemek beszúrását azonban ezek a programok megkönnyítik, így gyorsabbá válhat a munka, mint egyéb szövegszerkesztőkkel, ahol a teljes kódot nekünk kell begépelni.
Mivel az internet fő operációs rendszere a UNIX, így a HTML-szerkesztéshez is leginkább itt találhatunk hasznos eszközöket. Így például a Quanta nevű HTML-szerkesztőt, amellyel a jelen dokumentum is készült.
A jelenlegi legszabványosabb böngésző pedig a szintén Linuxra kifejlesztett, de már egyéb operációs rendszereken is elérhető Mozilla. Mindkét program szabad forráskódú, tehát gond nélkül beszerezhető az internetről, csak a hivatkozásra kell kattintani, majd megkeresni azt a weboldalt, amelyiken a program különböző változatai letölthetők.
A tankönyv e fejezete tehát a készítéskor legújabbnak számító HTML 4.01 szabvány alapján a weboldalak készítésének mikéntjéről szól. Természetesen a teljes szabványt nem lehet ismertetni, azonban a tartalomjegyzék alatt megtalálhatók a hivatkozások a témához kapcsolódó szabványokat tartalmazó angol nyelvű dokumentumokra. Ezek terjesztésének feltételei megtalálhatók a dokumentumokban magukban, a feltételek betartása mindenkire nézve kötelező! A dokumentumok eredetijét és egyéb dokumentumokat a témával kapcsolatban szintén a dokumentumban található címeken lehet keresni.
A fejezet anyagának elsajátításához a legjobb egy Linux rendszer, amelyen webszerver is telepítve van (a legelterjedtebb az Apache valamely változata), de bármilyen böngészővel és egyszerű szövegeditorral rendelkező gép is alkalmas a célra (tehát még a win95 is, ha van rajta böngésző és Jegyzettömb).
Mivel a példák a szabványra épülnek, előfordulhat, hogy a Netscape illetve az
MS Internet Explorer-je esetleg nem mindent úgy jelenít meg, ahogy kellene,
lévén ezek többé-kevésbe a szabványt be nem tartó böngészők. Azonban a példák a
Mozilla alatt biztosan működnek, mivel ezzel a böngészővel történt a könyv
megjelenésének tesztelése.
Következő: Mi az a weboldal?
Előző: Weblapkészítés