Utószó

Természetesen ha valaki elolvasta a tankönvy weboldalkészítésről szóló fejezetét, akkor még nem tud mindent a weboldalkészítésről. A fejezetben szóbakerült elemeken felül is vannak még a HTML nyelvnek elemei, amelyek megtalálhatók egyrészt a HTML 4.01 szabványban, másrészt a tankönyvben is elérhető egy rövid leírás róluk a HTML/elements/ könyvtárban. Hasonlóan a CSS2 szabvány által definiált tulajdonságok mindegyike sem került megemlítésre, vagy legfeljebb megemlítettük, ezek a szabvány mellett a tankönyv HTML/style/ könyvtárában megtalálhatók.

A későbbiekben a tankönyv egy másik fejezete is elkészülhet majd, amely tartalmaz további ismereteket a weboldalkészítés hatalmas eszköztárából. Ilyenek lehetnek a következők:

• A weboldal harmadik összetevőjének, a szkripteknek a használata nem szerepelt ebben a fejezetben. A legelterjedtebb nyelvnek a JavaScript-nek az ismeretével további érdekes lehetőségekkel ruházható fel egy weboldal. Ezek közül csak említésként az egyik lehetőség, amit JavaScript betét alkalmazásával meg lehet oldani: a pontos időt folyamatosan mutató óra helyezhető el a weboldalon. A JavaScript használatához azonban már némi programozási ismeretre is szükség van.
• A JavaScript-tel ellentétben, amely kliens-oldali programozást tesz lehetővé – ez azt jelenti, hogy a böngésző futtatja a megadott programkódot – a szerver-oldali – ekkor a webszerver futtatja a programkódot – programozás is megoldható például a PHP nyelv segítségével. Ez többek között adatbázis kezelésére is alkalmas, így aki ismeri például a MySQL vagy a PostrgreSQL adatbáziskezelő rendszert, az akár adatbázisra épülő, webes felületet használó alkalmazásokat is készíthet.
• A fentiekhez hasznos ismerni, de akár adatbáziskezelői támogatás nélkül is használható különböző adatoknak a weben keresztüli begyűjtésére a HTML nyelv űrlapkészítő elemet. Ezekkel akár versenyre jelentkezés, vagy más hasznos adatgyűjtés is végezhető interneten keresztül weboldalak révén. Az érlap feldolgozását akár egy PHP-szkriptre is rábízhatjuk.
• Mindezek ismeretében pedig akár dinamikusan generált weboldalakból, és mögötte levő adatbázisból egész internetes portált is összerakhatunk. Ilyen portálrendszer több is van, az egyik legelterjedtebb, amit az internetes hírportálok többsége is használ, például a PHP-Nuke nevet viselő, amely azonban sok szempontból nem felel meg a jelen tankönyvben ismertetett elvnek, miszerint a formázást bízzuk stíluslapokra, a tartalom legyen a HTML oldalakban. Azonban ha az ember kiismeri a portálrendszer logikáját, akkor könnyen kijavíthatja ezeket a hiányosságokat; másrészt későbbi változatai talán idomulni fognak a szabványokhoz.

A későbbiekben tehát a fentiek ismertetésével még bővülhet a tankönyv. Azonban az eddig megismert eszközök már így is lehetőséget nyújtanak elég sokféle weboldal készítésére. További trükkök gyűjtésére pedig nyugotdan fel lehet használni azt a módszert, hogy ha egy érdekes weboldallal találkozunk, akkor a forráskódját megnézve megpróbáljuk kideríteni, hogy milyen megoldást alkalmazott a készítője.