A számológépek, ahogy a nevükből is következik, számolásra alkalmas eszközök. Több változatuk létezik: Egyes változatok csupán a négy alapművelet elvégzésére alkalmasak, míg vannak ennél sokkal bonyolultabb műveletek elvégzésére is alkalmas változatok.
Az összes számológép ismeri a négy alapműveletet, azaz az összeadást, a kivonást, a szorzást és az osztást. Azonban a legegyszerűbb számológépek, amelyek csak ezeket ismerik, már arra sem képesek, hogy a műveletek szokásos, matematikában használt sorrendjét alkalmazzák. Ezek az egyszerű alapműveletes gépek csupán arra képesek, hogy a begépelt számmal elvégezzék az éppen előírt műveletet az addigi (rész)eredménnyel.
Így ezeken a gépeken jól meg kell tervezni egy-egy bonyolultabb képlet esetén, hogy a műveleteket milyen sorrendben végeztetjük el vele. Ebben segíthet a kicsit intelligensebb változatoknál a memória, amelyben egyetlen számot félrerakhatunk későbbi felhasználásra. Erre ezeken a gépeken az M+ (memóriához hozzáadás), MR (a memória tartalmának felhasználása), MC (a memória törlése) és hasonló gombok szolgálnak.
Az alapműveleteknél többet ismerő számológépeknek is több fokozata van. Az első lépcső a tudományos számológépek felé, amikor a gép már képes hosszabb képletben a műveletek sorrendjét, a precedenciát felismerni és betartani.
Ezután a gép tudása fokozatosan bővülhet az alapműveletek mellett egyre újabb és bonyolultabb műveletekkel. Először a négyzetre emelés és a gyökvonás, majd az általános hatványozás és gyökvonás, valamint a trigonometriai függvények (szinusz, koszinusz, tangens), és a logaritmus kerülhet be a választékba. Azután a különböző számrendszerek közti átváltások is bekerülhetnek a szolgáltatások közé. Ebben az esetben a lehetséges számrendszerek a kettes, a nyolcas és a tizenhatos, mely utóbbi kedvéért a 10-15 értékű számjegyek jelzésére használt A-F betűk is elérhetővé válnak. Ilyenkor ha a gép nem tizes számrendszerben dolgozik, akkor mindig csak egész számokkal tud számolni.
Egy újabb fokozat a számológépnél, amikor már egyszerűbb műveletsorokra be
lehet tanítani, azaz programozhatóvá válik. Vannak olyan számológépek is,
amelyekre valóságos kis programot is lehet írni. Ezek már valóban egyszerűbb
célszámítógépnek tekinthetők, bár tulajdonképpen már az alapműveletes számológép
is ugyanazon az elven működik, mint a digitális számítógép.
A következő téma: A kommunikáció folyamata
Vissza: Bevezetés az informatikába