Az előzőekben már szerepelt néhány alkalommal az a szó, hogy információ, azonban azt nem magyaráztuk meg, hogy mi is az. Definiálni ezúttal sem fogjuk, de azért érdemes egy kicsit megvizsgálni ezt a fogalmat.
Televízióban, rádióban, újságokban elég sokszor találkozhatunk ezzel a szóval, vagy olyan szóösszetétellel, amelyben ez a szó szerepel. Azonban ha megkérdeznénk azokat az embereket, akik ezt a szót nap, mint nap használják, hogy mit is jelent, akkor a többségük alighanem zavarba jönne, és ha mégis adna valami meghatározást, akkor az elég érdekes lehetne.
Tulajdonképpen az információ szó tekinthető a tudás, ismeret egyfajta szinonímájának is. Amikor azt mondjuk például, hogy valaki valami hasznos információval rendelkezik, akkor azalatt olyasmit értünk, hogy olyan ismeret birtokába jutott, amelyből hasznot tud húzni. (Legtöbbször éppen ilyen értelemben emlegetik a médiában az információt.)
Ezzel azonban érezhetően valamit még mindig kifelejtettünk az információ fogalmának a meghatározásából. Ha tovább próbálkozunk, akkor még néhány jellemzőjét, még néhány jelentését összegyüjthetjük (további információt gyűjthetünk az információról), de ezzel még mindig csak körülírni tudjuk a szó valódi jelentését, pontos definíciót azonban nem tudunk rá adni, mert valami mindig hiányozni látszik a definícióból.
Az informatikában az információt nem is szokás definiálni. Az információ ugyanis valójában az informatika alapfogalma, amelyet más informatikai fogalmak definiálásához használunk.
A fizikában vagy a matematikában is vannak alapfogalmak, amelyeket szintén nem definiálunk, hanem arra használjuk, hogy más fogalmakat definiáljunk a segítségükel. A különbség az egyes tudományterületeken használt alapfogalmak között az, hogy némelyikről mindenkinek van elképzelése, hogy mi lehet, némelyiket viszont meg kell magyarázni. Az információ inkább az utóbbi kategóriába tartozik: Ahhoz, hogy tudjuk, miről is van szó, egy kicsit körül kell járni. Ezt a tényt az is mutatja, hogy nagyon sok ember olyasmire is használja, amire nem az információ szót kellene használni. Ez valójában arra utal, hogy nem igazi alapfogalomról van szó, hanem olyasmiről, amit alapfogalomnak deklaráltunk kényelmi szempontok miatt (vagyis mert nem tudunk rá megfelelő definíciót adni).
Az információnak vannak különböző megjelenési formái. Ezek mind valamilyen jeleket felhasználva kódolják az információt. Hogy milyenek lehetnek ezek a jelek, arról még később lesz szó, de most azt vizsgáljuk meg, hogy hogyan lehet egy adott információt egy kiválasztott jelkészlettel kódolni a leghatékonyabban.
Vegyük most példának az egyik leggyakoribb jelkészletet, amit írásban használunk, vagyis a betűket és írásjeleket. Ekkor minden kijelentő mondat egy adott információt kódol. De vajon minden kijelentő mondat más-más információt kódol?
Nézzük a következő kijelentő mondatot:
Pistivel holnap este elmegyünk moziba a 18-kor kezdődő vetítésre.
Ez egy kijelentő mondat, ami tehát egy bizonyos információ tartalommal
rendelkezik. Benne van, hogy kivel megyünk, hogy hova megyünk és az is, hogy
mikor. Az ilyen mondatot, mint az információ közlésének a formáját
közleménynek nevezzük.
A közlemény nem más, mint jelekkel kódolt információ.
Vajon át tudnánk-e fogalmazni a fenti mondatot úgy, hogy még mindig ugyanazt
az információt hordozza? A válasz nyilvánvalóan igen, hiszen az alábbi mondatban
ugyanazok az információk találhatók meg:
Holnap 18 órától megnézünk Pistivel egy filmet a moziban.
Látható tehát, hogy ugyanazt az információt egy adott jelkészlettel többféleképpen is kódolhatjuk. Ezek a kódolások nem is feltétlenül fognak ugyanolyan hosszú jelsorozatot eredményezni. Ekkor pedig máris felvetődik az igény, hogy megkeressük a lehető legrövidebb formáját az adott információnak, vagyis a konkrét információt kódoló közlemények közül azt, amelyik a legkevesebb jelből áll. Ezt az ún. "szupertömény közleményt" nevezzük hírnek. Vagyis a hír nem más, mint az adott jelkészlettel legrövidebben kódolt információ.
Hogyan lehetne a fenti közleményből hírt készíteni...?
Egy közleményben általában több információ is található. A fenti példában ilyen információ az, hogy kivel megyünk moziba, vagy az is, hogy mikor, illetve az, hogy hova is megyünk tulajdonképpen. Amikor ezeket az információkat akarjuk tárolható formába kódolni, akkor kapjuk az adatot, amely tehát nem más, mint az alapvető információ tárolható formába kódolt alakja.
Következő téma: Jelek, titkosítás
Vissza: Az informatikai alapjai